Idén májusban két héten át a Dél-Dunántúli Kéktúrán (DDK) jártunk kb. 400 kilométer hosszan. Ha mit kéktúrázunk, esik az eső, ezt a sokéves tapasztalat már bebizonyította. Most is így volt, de ennek az az előnye, hogy be tudom mutatni nektek a DDK-gombákat.
Ez a jószág valami hatalmas volt, nemcsak én döbbentem meg, hanem túratársaim is, akiket azért nálamnál némileg kevésbé hoznak lázba a gombicsekek.
Kényelmesen rá lehetett volna ülni, mint egy kispadra. Természetesen nem kíséretem meg, féltem, h. leszakad a súlyom alatt...
A vegyvédelmi cucc rajtam annak köszönhető, h. mint előbb már említém, szakadt az eső...
Amikor egyik tanárunknak elküldtem a képet, s ő megkérdezte, hogy tudom-e mi ez, és írtam, h. gondolom, G. laccatum, ő azt felelte: "A G. resinaceum-ot ki kellene zárni és akkor lehet."
Szóval lehet éppen óriás lakkostapló is. Egy hatalmas tölgyön nőtt amúgy. Azóta is sokat gondolok rá. Remélem, nem törte le senki onnan...
Ez az igen-igen látványos gombicsek (tényleg, vajon azt lehetne mondani, hogy taplicsek?) amúgy védett, és nyilván nem lehet megenni. Illetve hát nem azt mondom, hogy lehetetlen, csak nagyon, nagyon kellene akarni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése